Na, ott hagytam abba kb egy évvel ezelőtt, amikor utoljára írtam, hogy dokinál voltam, meg, hogy kb pont a vizit miatt elkezdtem újra futni és volt egy csodálatos 100 km-em júniusban, amikor Runbaby jött, leoltott kommentben, és ezzel ÖRÖKRE elvette az egész kedvem a futástól. 

Nem, igazából az történt, hogy a doki Hyalgan injekció-kútát írt fel. Ez egyrészt kurva sokba kerül, másrészt velemszületett készségként egyből elájulok a gondolatra, hogy tűt szúrnak a térdem közibe. Egyből belágyul a térdem már gondolatilag is, hajlik előre is, nincs itt semmi gond.

Akartalak benneteket kérdezni, hogy milyen híretek, véleményetek van erről? Mármint A Hyalgan injekcióról.

A doki persze felmondta a marketinget, amikor megkérdeztem, hogy ez akkor egy csapásra megoldja-e a problémámat? Azt válaszolta, hogy vannak, akik akár két évig is panaszmentesek lesznek utána.

Otthon utánaolvastam, mert az internet mindig igazat ír és diplomát is ad. Na hát ott szó nem volt két évről, 6-8-12 hónapokat írtak. Elgondolkoztam. Ha akár két évet is kibír a beleinjekciózott zselé, akkor is mi van? 36 éves koromtól kétévenként már olajozni kell a térdemet?

Szóval nem kérdeztelek meg benneteket, nem írtam semmit. Elmentem nyaralni, elkezdtem készülni az esküvőmre. Igazából, ami a futást illeti elég kedvetlen lettem, motiválatlan, annak ellenére, hogy nyaralás után volt egy elég jó két hetem az utcákon.

Aztán jött egy kölcsönautó, a világ legkeményebb kuplungjával, újra megfájdultam, jött a kibaszott kánikula, aminek gyakorlatilag csak most lett vége, és minden nyivákolás nélkül írom le most, hogy jelen pillanatban kimondhatom: lelkes amatőrből kocafutóvá süllyedtem vissza. Július 75 km, augusztus 49.

De most nem fogok nyafogni. Az ősz arról fog szólni, hogy a futáshoz valami segítséget fogok keresni, legyen az gyógytornász (Hollós Barnabásról tudtok valamit, véleményt, árat, vagy konkurenciát mondani?), chi running, vagy akár úszás.

Meg persze mindig itt lesz a Hyalgan kúra, mint C Terv.

Na ennyi van most kb. Ja meg azért tudom tartani kb a 84 kilót, ami korábban a rendszeres futóként a mélypont volt. De legalább már metszi egymást  a két halmaz, van közös pont. És ha másra nem, a nyári hónapok abban segítettek, hogy tudjam, azért, ha csak ennyit is, de futva, utána nyújtva sokkal inkább panaszmentes a térdem, mint teljesen leállva. Úgy bemacskásodik teljesen. Ja és kell egy olyan SMvalami henger. A nyújtást úgyis külön kiemelte a doki, mivel a testfelépítésem miatt amúgy is elég feszkósak az inaim. Szalagjaim. Tudjátok, na.