nemmaratonman

nemmaratonman


A fejben otthagyott idő

2017. április 10. - téglánakgyors

Valahogy úgy kellene lennie, mint amikor a tömegben állok, mint amikor olyanok vagyunk, mint a lovak a bokszokban. Emelgetjük a sarkainkat, téblábolunk, kiüt rajtunk a várakozásban elnyelődni nem tudott energia. Mint ahogy most a Vivicittán is volt azzal a harmincezer emberrel, tuti mindenki fel…

Tovább

Nyár

A nyár millió örökkön-örökké ismétlődő pillanatképei közül talán az illatok a legfontosabbak. Idén valahogy úgy alakult, hogy alig éreztem illatokat, csak robot módjára jártam meg a napi kétszer negyven perces utat az otthon és munkahely között. Ha éreztem is néhányat, azt szinte mind futás közben…

Tovább

Ajándék a Hosszútávblogról

Pont az Északnyugati átjárós posztot firkáltam - mostanában azon agyaltam, hogy tudnék új területeket bevonni a futóútvonalak közé, és mindkét tevékenységnek (agyalás, firkálás) alapvető része volt/lett volna az, hogy konkrétan megrajzoljam és lássam térképen azt, hogy…

Tovább
süti beállítások módosítása