Ennél tökéletesebb lapokat régen osztottak az asztalomnál. A nyár két utolsó napjára érkeztünk meg Wachauba. Szerdától már szabadságon voltunk, és mivel az egész út nem több mint három és fél óra, és amúgy is csak háromtól lehetett elfoglalni a szállást, királyi lassúsággal és kényelemmel…

Az én helyzetem az, hogy évente kétszer megyek ki terepre "futni" - egyszer jellemzően télen, havat látni, és másodszor UTMB után, amikor elhiszem magamról, hogy lelkemben egy hegyikecske él  - és nem is úgy néz ki, hogy ez a helyzet olyan hamar megváltozna. A hegyikecskét illetően semmiképpen. Meg…

Nehéz erről írnom, mert amúgy rendesen odavagyok ettől az elmúlt két hónaptól - milyen kettő, már a június sem volt egy hűdefasza hónap - ,de egyszerűen nincs kedvem komolyra húzott, érzelmileg újra belemászós szarságokat írni, ott is hagytam a faszba az előző, félkész posztot.  Két legnagyobb…