Odakint elvileg ciklon tombol, de Budapest megint felülírta az időjárást - csak az eső esik kitartóan. Pontosan az az idő van, amikor az ember csak bámul kifelé az ablak mögül valami irdatlan nagy, műrusztikus, ikeás bögrével a kezében. Én viszont menni akarok. Ha odahaza lennék,…

Nem tudom, simán lehet, hogy értelme sincs kimenni ilyenkor. Lehet, azzal tenném a legjobbat magamnak, a futókarrieremnek, ha ilyenkor egyszerűen otthon maradnék, és pihennék, vagy csinálnám azt, amihez éppen bármi kedvem van. Mert a futáshoz, na ahhoz nincs, nagyon-nagyon nincs. Nem…

Azért választottam a világ végét az első félmaratonom helyszínéül, mert szartam a szintidőtől, meg a záróbusztól, ami pl. ott megy a hátad mögött a kimondhatatlan és copypaste nélkül leírhatatlan vicivittitititán. Hülyék ezek a latinok. Na mindegy. Azzal az egy dologgal nem…