Ismeritek azt a végtelen pillanatot, amikor órákon keresztül valami órási szopásban vagy, de tényleg, valami iszonyatos, idegig ható zsigerelésben darálnak le kétszer, háromszor, tízszer, és már nem számolod a veszteségeidet, csak az számít, hogy valahogy kikerülj a hirigből? És már magad sem hiszel…