Az tök fasza, hogy ez a hét abszolút off volt, aludtam, ideget vasaltam, levendulát vettem Tihanyban, ez mind helyénvaló, jópolgáros dolog. Ami nem annyira fasza, hogy azt hazudták, amikor elkezdtem futni, hogy a futás növeli az akaraterőt. És nem, bassza meg, nem. Már hétvégén le kellett volna törni a kezemet, hogy hármasával vettem a pogácsából, meg a sült hús, meg a jó sajt, meg a belga sör. Szerdától már próbáltam figyelni, de azon már nyilván nem tudtam javítani sokat, hogy majd 86 kilósan mentem neki szélnek, esőnek. És ha lötyög mell, és öntözi az eső és fújja a szél, akkor nyilván, hogy ez a vége. A Selyempuma szétszedett. Nesze neked márkás póló.
Egyszer pedig bele kell állnom. Na mindegy, kb 84 kilóval fogok felkelni holnap, ezen már kár bőgni.
Persze vásárlás nélkül nem futunk maratont. Sose futottam zenével, most, ha tényleg benne marad a fülemben, akkor holnap igen. A 100-as csajoknak segített most Optivitán, a remélhetőleg 42-es puhapöcsnek is fog a végén. Fülesügyben különben nagyon élvezetes vallásháború folyik szerte a világban. Ezt az itemet is szana-széjjel gyűlölték már. Szívem szerint egy harmincezres Sennheisert vettem volna, de győzött a pénztárcám, a ki nem esés ígérete. Nem, nem az ironman logó hatott, esküszöm az életemre. Hogy elállófülkompatibilis-e, azt is jól megírom majd - szerintem a mindörökké szél ellen futó hősök semennyire nincsenek képviselve ebben az iparágban.
És ha nem marad bent, akkor tényleg Lubics Szilvi nem tudom fejből leírni milyen szigetfutását fogom előkapni. Hát mekkora szenvedéstörténet már, imádtam minden betűjét! Ha túlélem, én is ilyet fogok írni! Dráma köll és kész!
Mit felejtettem el bepakolni?
