A lyukas zokni után következzen ismét egy arcpirítóan szexi ruhadarab a tapadós, férfi rövidnadrág.
Rögtön az elején vissza kell nyúlnom a Lidlben vásárolt futócuccok hitvitájához, amely olyan indulatokat gerjesztett hivők és istentagadók között, amelyhez képest az iPhone versus Android vérzivatar egy óvodai sütiszeánsznak bizonyul (nem).
Mert ugye ott voltam a bármekkora sérvet betakarni képes, Obelixkompatibilis rövidnadrágomban, hiszen a nyári újrakezdés miatt legtöbbször e nadrággal találkoztam a futócuccaim közül. Szeptemberre jutottam el oda, hogy a következő dolgokat fogalmazzam meg vele kapcsolatban:
- SOHA TÖBBET nem akarom felvenni.
- nem veszek német diszkontos futócuccot még egyszer (előítélet és általánosítás, szorrivagyok Aldi :( )
- az új rövidnadrágnak normális anyaga,
- NAGY zsebe
- derékgumija, kell, hogy legyen, mert a gatyamadzag gumi nélkül nem elég.
Mivel azonban abba is belefutottam ez idő tájt, hogy a kék áras, decathlonos futópoló sem az igazi, ha felpuhul a testem és újra férficsöcsöm van, először futópólót vettem: azért a mellbimbóvérzés érzékenyebb probléma a gatya kényelmetlenségénél. Volt ugyan másik két pólóm, de már rég kiszámoltam, és hetente bizonyítást is nyert, hogy az én futási gyakoriságom és Anna meg az én mosási gyakoriságom három szettnél éri el a surlódás- és vádaskodásmentességet.
A Maratonman boltjában nem jártam még, gondoltam ideje lenne megnézni. Megnéztem. Arról, hogy milyen, nem írok most - legyen valami cliffhanger a nemsokára megjelenő "Mindent amit a futóboltokról tudni akartál, de soha nem merted megkérdezni" cimű posztomhoz.
A futópóló nem egy Nike, se nem egy Asics, de még csak nem is egy kijezetten mellbimbóprobléma-gyilkos Under Armour felső lett. Hanem egy Puma.
Próbáltam mindenfélét, amit csak le tudtam akasztani. (Tudok valamiben segíteni? Igen, futópólót keresnék, ami nem dörzsöl mellrészen. Ezek közül egyik sem fog. Ahha, köszi.) A Nike, Asics, és tsi vélhetően jó pólók voltak, de nem volt meg bennük az hűha faktor, amit azt mondatta volna velem, hogy több ezer forintot adjak ki a decathlonos pólók átlag 4000 forintos árán felül (és akkor még nem is említettem a kifutó termékeket). Ami az Under Armourt illeti, nagy reményeim voltak, mert ez a nagyon menő márka most, és tényleg jókat is írnak a cuccaikról. Felvettem a pólót, és abban a pillanatban egy tudtam, mit érez egy disznó, amikor kötözött sonkává konvertálják. Az a póló konkrétan meg akart ölni, lélegezni nem tudtam benne, pedig méretben teljesen oké volt. Nem az, hogy feszült, hanem be akart jutni a bőröm alá. Ha ezt jelenti a kompressziós, meg rajtad nem mozgó, surlódó ruházat, inkább ragtapaszt teszek a bimbómra minden egyes alkalommal. Levetni is alig tudtam.
És akkor jött a Puma. Rám ugrott és olyan volt mint egy selyemmacskának a szőre. Simogatott, mintha személyes szellőm lett volna. A második pólóm is pont ilyen, amit a dekában vettem, de azóta egyszerűen nem tudtam olyat szerezni újra. Azonnal tudtam, hogy ez a felső velem jön, bár megnéztem az árát és bizony kurva drága egy selyemmacska volt. (10)
Rövidnadrág kérdésben (férjen bele a telefon) három, vagy négy darabbal segített ki az eladó, és az, hogy hezitálás nélkül tett be a halomba pl egy XL-es Ronhill darabot, továbbra sem győzött meg arról, hogy ő úgy igazán rám koncentrálna, vagy lennének extra gondolatai az üggyemmel kapcsolatban.
A futásra, mint sportágra épülő technikai iparágak kollektív axiómája, hogy amiben van bármi, ami konstruktív, használható, jó ötlet, vagy egyszerűen csak praktikus és tényleg működik, úgy, ahogy az egy futónak jó, az csak "Trail" lehet. Ami nem kapja meg nevében a Trail szót, az jó nem lehet, csak szar.
Igen, és mégis, az az XL-es nadrág a Ronhill TRAIL Cargo Contour Short volt, éppen mondjuk kontur nélkül, mert hát mégiscsak nagy volt rám.
DE
Volt neki gumija - ez mondjuk még nem magyarázná meg a "Trail" jelzőt.
Igen jó anyagból volt, sőt, ott, ahol a terepfutó a combjára támaszkodik, miközben megmássza a függőleges emelkedőt és Csanyát szídja, hogy mennyire nem normális, hogy oda felmászat mindenkit, ott egy szilikon betét van, hogy ne csússzon le a kéz a nadrágról - közelítünk.
Igen, van belőle szándékosan nem Contour is
És ami elmondhatatlanul zseniális volt benne, az a hátsó zsebszörny - helyben vagyunk: eleve kétszer akkora zsebről beszélünk, mint amekkora általában egy futónadrág hátsó zsebe, de ennek ráadásul alja, tehát mélysége is van, nem csak egy hasítékról van szó. És rugalmas, flexibilis, akár akármit is belerakhatsz, csak egyéni pervezitás és súly kérdése. És ez még nem minden, van a nadrágnak ha jól számoltam négy kis külön hurka, ami megtartja a zselét, vagy taknyos zsebkendőt, és oldalt két kis feszülős zseb, amibe a marketing szerint Ronhill TRAIL fuel szilikon ivótasakot tudsz passzírozni, Peti szerint meg akár olcsó, decathlonos, minikulacsot is - bár tény, hogy kényelmesebb és könnyebb lenne egy nem merev falú ivótartály.
Lefutottam 20 km-t és itt van ez a kis kulacs, mi a faszt csináljak vele?
MEGVAN!! Átveszem a pólót, és irgalmatlanul szembe lövöm magam.
Apósomnak vettünk tavasszal egy futáshoz való övtáskát, mert bár tőle távol áll a költekezés, és a mindig valami újra vágyás, de mégiscsak érezte, hogy a másik lánya kamaszkorából örökölt, évek óta használt Eastpak övtáska mégsem az igazi. A sok nézegetésnek Ronhill lett akkor is a vége, és én vallom, hogy itt semmi mást nem csináltak, csak megfedeztették a nadrágot az övtáskával. Kiváló tulajdonságú, nagy munkabírású tenyészállat lett belőle.
Az XL-est nadrágot mégsem vittem haza, viszont egy Ausztriában élő jóbarát és az így már olcsó Amazon.de segített rajtam. Ráadásul akcióban pakoltam be a kosárba, ingyen, vagy nagyon olcsón szállították ki és szeptember elejére már fel is tudtam avatni az egyébként még így is nagyon drága (kb 10), 'L'-es Ronhill TRAIL Cargo immáron valóban Contour Shortomat.
Azóta 33 százalékkal jobb futó vagyok.
