Hiányozhat a kerted, a kisvárosod, a falud nyugalma. Zavarhat a rengeteg ember, a túl sok inger, az állandó zaj. Ezerféleképpen meg lehet utálni Budapestet, de a legegyszerűbb módja, ha esélyt sem ad neki az embert. Milliószor hallottam, ki tudja hány embertől, hogy utálja "Pestet". És közben ki nem mozdultak a hetedik, nyolcadik, tizenakárhányadik kerületből, megvolt a napi rutinjuk két végpont között, és egy centi esélyt nem adtak valami másnak, se maguknak, se a városnak. Amint tehették, hazautaztak, legyen az csak hétvégére, vagy örökre.

Persze ez csak egyféle történet, biztos vannak más okok is, de ez az egy, ez mindig is felpiszkált. Életem első, nemsokadik fővárosi hétvégéjén már a cápák felé tartó buszon utaztam a barátnőmmel. A lakótársainknak majd egy év  után jutott eszükbe kimenni a Camponába. Egy év alatt megvolt minden kötelező, a Libegő, Normafa, János-hegy, Római-part, amit akarsz. Tudtam, hogy nekem is túl sok a Belváros, a második évemtől kezdve Budán lakom. Lehetett ez volna Zugló, vagy bármilyen másik nyugodtabb környék, de voltam annyira sznob, vagy akármilyen, hogy azt mondjam, amíg albérletben lakom, addig lakhatok Budán is. A tizenegyedik kerület az én felfedezésem. Az, hogy az albérletek után is itt maradhattam, nem az én érdemem.

A lényeg a felfedezés. A nyolcadik évemben is meg tudom magam örvendeztetni eddig soha nem látott helyekkel.

A Ráckevei- vagy Soroksári-Duna mindkét partja minden kétséget kizáróan Budapest legjobb helyei közé tartoznak...

A tények:

A reggeli főtt sonka, újhagyma, retek, rusztikus bagett, sajt, narancslé, kávé kombó nem ment meg attól,hogy délután egy és kettő között ne éhezzek halálra. Soha nem korgott még a hasam futás közben, hát most ez is megvolt

A teljesítendő félmaratontól nemcsak az iszonyú eléhezés tartott vissza, hanem a tegnapelőtti 15 km fáradtsága (még mindig nagyon edzetlen vagyok), valamint a bitang kemény terep is. Tulajdonképpen teljesen felesleges kerületekre, közigazgatási határokra osztani a Duna-partot, elég lenne egy baromi nagy pecséttel rásütni az egész környékre, hogy „Hupákfölde”. (= bármilyene nem aszfalt = bitang kemény terep=hupákfölde)

Ez a 18 km-es nagy kör, akárhogy is, de tényleg az egyik legjobb futóterület, ahol valaha is mentem. Nyugi, no autó, sok horgász, sok kutya, sok szerelmes. Edzeni, erősödni, nézelődni nagyon jó pálya.