nemmaratonman

nemmaratonman

Nike Pegasus 30, 534 km

2014. szeptember 26. - téglánakgyors
Tudom, hogy ekkora távot simán bele tenni akár másfél (meg egy, meg fél) hónap alatt is egy futócipőbe, nekem viszont május 25-től számolva pontosan ennyi időre volt szükségem (ezt a posztot szeptember 17-én követtem el) és én ebben is nagyon elfáradtam.

Nem hiszem, hogy nekem fizikailag valaha is opció lesz háromhavonta agyonhordani huszonikszezerer forintot, az anyagi részét így nem is kell feszegetni hálistennek. (Vagy legalábbis csak lassú forralással, hogy ne fájjon.)

Az Előző Cipőm egy Saucony Jazz 13 volt, amit kb 960-nál hagytam a polcon. Eléggé se veled, se nélküled viszonyunk volt, úgy gondolom nem csak a cipő hibájából, valamint - szerintem - a két cipő amúgy sem egy kategória, arról nem beszélve, hogy még csak nem is egy évben jöttek ki a piacra. Nem igazán korrekt dolog összehasonlítani a két csukát, de tök jó, hogy nekem nem kell politikailag korrektnek lennem.


1: A Pega egy szarakodásmentes cipő. Ez nagyon fontos. Nincs annál lohasztóbb dolog a futásban, amikor azon kell tökölni, hogy vagy túl szorosra lett kötve a fűző, vagy túl laza. Egyáltalán a fűzővel szarakodni iszonyú idegesítő dolog. Ezt a cipőnél még csak el sem gondolkoztam soha, hogy most jó lesz-e úgy, ahogy bekötöttem. Egyrészt mert olyan rohadt rövid a fűzője, hogy igazából csak egyféleképpen lehet bekötni, másrészt meg úgy pont jó és kész.

2: A Sauconynak eléggé papírnyelve volt, mert a Saucony nyilván már akkor is a grammokkal harcolt, amikor a Jazz 13 kijött. A Pegánál egészen nyilvánvalóan szartak a grammokra, adtak a népnek egy mindenhol bumszli cipőt, és a nép szerette. A Pegának mindene nagy, de (nemcsak) a nyelve vastag is.

3: A Saucony egyértelműen keményebb volt, a Nike hozzá képest egy nagy üveg, nagymamásan szerető, óvó, eperlekvár. Nem, igazából dzsem, olyan jó pektines, ruganyos. Attól függ, milyen lassan vagy gyorsan futsz benne. Alul lekváros, de kétezerötnél megjön a dzsem.

4: A Pega tényleg egy szivacstank. Soha egyetlen pillanatig sem tört, szalonból kihozva is futásra kész állapotban volt, pedig nekem aztán durván bütykös, sarkantyús, tengelyferdüléses ott lent. A zéró bemelegítést is támogatja. Sauconyban gyakran volt olyan érzésem az első kilométerek alatt, mintha abroncs szorítaná a sípcsontomat. Ez, és az ehhez hasonló gondok abban a pillanatban elmúltak, ahogy cipőt cseréltem.

5: Ebben a cipőben eddig 24 km volt a leghosszabb futásom. A legendák úgy szólnak, hogy félmaraton után felkeményedik a Pegasus. Én erről természetesen semmit nem tudok. Rosszabb napjaimon engem 14 km után összeráz a beton, de olyan is megesett, hogy sok bajom nem volt a félmaraton végén se. True story. A cipőn nem múlt semmi sem, az tényleg egy kitömött igásló.

6: A talp földdel küzdő részének az anyaga egy isten. Ha valamiben, ebben tényleg kategóriák vannak a két cipő között. A mai napig élvezem, ahogy úgy tapad, úgy fog, mint ha az élete múlna rajta. Nem viccel, olyan borzasztó stabilitást ad lejtőn, göcsörtön, bármin, hogy szinte bátor lettem. Én azt mondom, hogy a kopás tekintetében is jól adja.
Természetesen ez is az orr résznél fogja azt mondani, hogy akkor most kilyukadok, de hiszem azt, hogy ez 1000 km felett fog bekövetkezni. Álmaimban kibírja 1500-ig, amikor lelkiismeret nélkül benevezhetek már a következő versenyzőre.
A marketing úgy szól, hogy "A külső talpi anyag a már jól megszokott és bevált GOFRI talp,a kategóriájában a legjobb tapadást biztosítja terep körülmények között is. A kopásállóságot a BRS gumitalp biztosítja." Ennek a reklámnak kivételesen minden jelzője és igéje igaz. Az 534 km javarésze persze aszfalt volt, de annyit nyugodt lelkiismerettel elengedhetek, hogy a cipő alkalmi tekintetben mindenképpen és kifejezetten Normafakompatibilis.

7: Azt már most mondom, hogy ez a cipő nem lesz ujj-lyukas, pedig én kifejezettem felfelé feszítem a lábujjaimat, annyira, hogy minden cipőm bohóccipő lesz egy idő után. Egyszerűen nyoma nincs annak, hogy fáradna, fogyna az anyag. Az igazat megvallva azon kívül, hogy koszos lett, valamint, hogy a talpon minimális kopás látszik, a cipő külsőre full ugyanabban a kondícióban, mint ahogy kihoztam a boltból. Nem lyukadt ki a bélés, nem engedt el a ragasztó, nem foszlik az anyag, semmi.


Nem ismerem az előző Pegasusokat, nem próbáltam az utódját sem, a 31-est, de én azt mondom, hogy a Pegasus a kezdőknek mindenképpen nagy barátja. Nem tudom, mi lesz később, biztos lesz másik cipőm, akár Nike, akár más, de most úgy vagyok vele, hogy legszívesebben örökre hordanám. Arról nem beszélve, hogy annyira faszán és divatosan néz ki, mint se előtte, se utána futcipő soha. A 30-as széria egészen nyilvánvalóan különleges figyelmet kapott design szempontjából is.


A bejegyzés trackback címe:

https://nemmaratonman.blog.hu/api/trackback/id/tr666735481

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása