nemmaratonman

nemmaratonman

Annyi minden

2020. május 03. - téglánakgyors

Kezdjük az elején. 96 kiló vagyok.

Mindig azt várom, hogy mikor érem el az alját, ha lejtmenet van, mert régen azért sokszor volt ilyen, hogy leértem, lefeküdtem az agyóceán legmélyén. Tudtam, mikor vagyok ott. Aztán egyszer csak - mert muszáj, mert ösztön, mert elég lett - ököllel rávertem a padlóra, és valahogy visszatornáztam magam a felszínre. Millió ilyen alkalom volt, és csodálatos dolog újra levegőt kapni.

Egy éve vártam az alját, és amikor már azt hittem, hogy ez az, akkor még mindig nem az volt, még ment az idő, még feljött további három kiló a kilencvenháromra is. Nem jött el az alja, egyszerűen csak másképp éltem, futás nélkül,  és valamikor a hosszú hónapok alatt rájöttem, hogy ezt a végtelenségig lehet csinálni. Apa is egyszer csak elhízott, amikor elengedte az egészet, és nem volt visszaút. Szar élet, kaja, pia, cigi, és elszámolt még húsz évet, és meghalt.

Rengeteget álmodom megint visszafelé.

mnzh9odo91cgrvr59w544h4pddapdngn5otmyq9bcek-2048x1536.jpgPersze az egész világ megfordult azóta. Németországból az utolsó utáni pillanatban menekültem haza - és nem mondom, hogy ne érezzük az iróniát, hogy onnan menekültem Magyarországra a vírus elől, de ketten is vártak rám itthon. Jegyátfoglalás, járattörlés, semmi nem indulás, határlezárás, kocsit bérlés, hazavezetés, Hegyeshalomnál megszökés, harmincnagyonsokorát ébrenlevés után hazaérés. Két hét karantén, home office, rengeteg ülés.

A vádlizsibbadások, az ide-oda, innen-onnan kisugárzó diszkomfort lassan megtalálta önmaga forrását, és ahogy meggyógyult a lábam, teljesen összeszarta magát a derekam.

Ez már nem piriformis, nem is ott fáj, illetve az is csak  egy tünet. Gyulladtan ég a gerincem, ott, ahol van az a hülye hajlatom, ami fent előredobja a hasam, lent kidugja  a fenekem. Nem segített neki sem a pluszban ráakasztott tizenöt kiló, sem a rengeteg rossz szék, sem az ülés egyáltalán. Ráadásul minden házimunkához hajolni kell. Hajolni kell a mosogatógéphez, a porszívózáshoz, a felmosáshoz, a rendrakáshoz, az alomhoz, mindenhez.

img-5507.JPGAbszolút kész vagyok, ülök a kanapén, piálok, alszom. Ennyi. Azt mondom, várok. Túlélek. Pedig csak vegetálok. Amikor újra ketten vagyunk, elkísérem Annát várandóssétára, két, két és fél kilométerek lehetnek ezek, néha-néha kiereszt a végére a gerincem. Mozognom kellene. Lemegyek kétszer-háromszor gyalogolni, az egyik végén tudok két kilométert kocogni, de aztán újra nem. Valahol itt vesz rá Anna, hogy jelentkezzek megint a Kelenfánál, ha nem is gerincjógára (az most nincs), de online gerinctornára. Hát gyerekek, ezek aztán kurvára őszinte pillanatok, ott a szobában a polifoamon, a Zoom előtt.

A 60 perc túlnyomó része kifejezetten basic, nagymamás mozdulatokból áll össze, semmi komoly mozgástávot nem kell bejárni. Nyújtasz, tárogatsz, beleguggolsz, felhúzol, tartasz, ilyenek - és nem megy. Már a hatodik percnél nem megy. A tizediknél már az órát lesem, pedig csak akkor indul be igazán a piláteszbuli. Harminc-harmincötpercig vagyok magamnál, itt már maximum a hatvan százelékát csinálom, negyvennél térünk át tipikusan a másik lábra, másik oldalra, és itt kikapcsolok, valahol az ötvenötödik percnél, a nyújtásnál érkezem vissza az öntudatomhoz. Előtte van a katarzis, például az akkor-ezt-most-kitartjuk-plank, amit persze, az edzés vége fele az első húsz másodpercben sem tudok tartani. Ehhez képest, háromszor kellene alkartámaszba lemenni és onnan visszajönni. De eddigre már rég ég a pörc, remegnek a tuskók, zselé a has, szétrobban a far, sikítanak az inak, és még csak dobolni sem tudnék a tatamin, hogy feladom. Homlokon támasztva zihálok-reszelek bele a polifoamba, mellettem hevernek a sunyiban rég eldobott, súlyzónak szánt, fél literes palackok.

 

img-5524.JPG

 

A gerinctorna megsemmisítően, gyötrelmesen, kíméletlenül célratartó - és mint ilyen szinte instant módon újjáépít, erőfesztítés nélkül ülök egyenesen a széken - másképp nem is tudnék az egész hátamat tartó, plakátméretű izomláztól - , szabadabban hajolok, mert valahogy kimozdul a gerincem abból a vörös izzásból. Bemozog, beropog, és élvezem végre egészen másképp sikítanak az izmok. Nem is plakát, inkább egy páncél a hátam az izomláztól, szét van szakadva a hasam is, egy teljes hétig fáj a legapróbb szarásnyomás is - ha tudom, inkább csak hagyom, hogy csússzon - , az ágyból kikelés, minden, a legapróbb hasprés is ott, mélyen, a háj és a puhaság alatt.

Féltem futósba öltözni, mi lesz ha kiderül egy kilométer után, hogy mégsem használ? Az első két-három kilométert sétálom, aztán bele-belecsoszogok, mintha nem is futnék, észre sem veszi a testem, nem is csinálok semmit, itt se vagyok, ártatlanul füttyögök. Sikerül becsapnom magam, boldogan érek haza. 

Következő alkalommal csak az első kilométer a séta, aztán csoszogok. 

Harmadikra talán már hét alatt is van kilométerem.

Az ötödik alkalommal már meg is futok rendesen egy erős kilométert, hat tizenhuszon perces ezerről beszélünk,  de már itt is százhatvan környékén veri szét a fülemben a vér a saját zihálásomat.

motomoto1.jpg

Ma öt negyvenkettő volt az utolsó kilométer úgy, hogy tegnap is kint voltam. Ráállok a mérlegre, 95,8. Nem érdekel, belenézek a tükörbe, és nem ezt látom, nem a pántra ráhajoló férficsöcsöket, nem a kitelt, palacsintaszínű felkart, nem a Moto-Moto-szerű egybehast, azt látom, hogy futottam, izzadt vagyok, és, hogy ott vagyok bent valahol: semmi más nem érdekel, csak a savanyú szagú pólóm, a rituálék, az a 10-15 perc a futás kétharmada és a vége között, amikor végre-végre elkezd dolgozni a gép, önjáró lesz, felkel, könyökre támaszkodik, feltérdel, talpa a földet éri, kinyomja magát és elindul, és  lép és még, és még, és fut, és azt gondolom, hogy egyszer meg fogom futni az ubét, és ezt elhiszem.

A bejegyzés trackback címe:

https://nemmaratonman.blog.hu/api/trackback/id/tr6815655678

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

regulat · http://withoutacatharsis.blog.hu/ 2020.05.03. 08:45:07

Átérzem.... és kibaszott módon szurkolok, mert tudom, hogy meg fogod csinálni.

videkiman 2020.05.03. 14:01:12

Kellett már az új poszt, mint egy falat kenyér, de azér a 2. képet akkor sem kellett volna belerakni. :)

téglánakgyors · http://nemmaratonman.blog.hu 2020.05.03. 14:50:31

@regulat: Köszi és legyen igazad!

@videkiman: Nem értem. Szép vagyok, órákig szerkesztettem a fotót, előnyös a szög, mi a baj? :O

rrroka · http://hosszutav.blog.hu 2020.05.04. 10:10:36

jaaj a gerincfájás nekem is összejött, rohadjon meg a szék, az ülés, a nemmozgás! pedig heti kétszer futok, egyszer tornázunk.
meghoztad a kedvem ehhez a zoom tornaórához egyébként :D

rrroka · http://hosszutav.blog.hu 2020.05.04. 10:11:36

most látom, hogy a macskád potyázik!

téglánakgyors · http://nemmaratonman.blog.hu 2020.05.04. 10:45:16

@rrroka: Végül a céges széket is haza lehetett végre hozni, az is segített pluszban, de úgy egyáltalán ez kurva nagy katasztrófa, ez a folyamatos otthon levés, az innen oda ülés.

A cica mindig együtt nem tornázik :) Ma reggel készült, gondoltam, beteszem utólag, hogy néz ki ez az egész.

Figy, amikor éppen megjön futás közben, és ameddig tart az ihlet, én mindent el tudok képzelni és hinni :) Miért pont az egyéni lenne a kivétel? :D

videkiman 2020.05.04. 10:51:50

A sok, rossz széken való ülés miatti gerincproblémákra az a nagy ülő labda nem lehet segítség?
Én futni szerencsére ugyanolyan rendszerességgel járok, mint korábban, sőt így több időm is van rá. Nem is tudom mi lenne velem e nélkül. (megvan-e a mém, miszerint egy panda egy átlagos napon kb. 12 órán keresztül táplálkozik. Akárcsak egy felnőtt ember karanténban. Azért hívjuk a világjárványt pandémiának. :P) Az azért elég tré, hogy így A Nagy Éves Futóesemény storno lett, legközelebb meg nem tudom mikor tudok ennyit készülni.

téglánakgyors · http://nemmaratonman.blog.hu 2020.05.04. 10:59:46

@videkiman: majd kipróbálom, a várandósoknak is ajánlják amúgy is, lehet, szerzünk egyet :)
Futni sokkal több időm lett volna így, az tény, csak konkrétan menni alig tudtam. Talán ha előbb jön szembe valami online torna...

A panda gyalázatos kitérő volt :)

videkiman 2020.05.04. 11:07:41

@téglánakgyors: Hát, ha rendbe jössz, időd az gondolom most is lesz. Mondjuk attól függ, mikorra várjátok a picit, a friss apukák élete szerintem egy jó darabig nem a sportról szól. :)

rrroka · http://hosszutav.blog.hu 2020.05.04. 14:06:16

@téglánakgyors: oké, ha mész UB egyénire, akkor az utolsó 10 kilométeren éneklek neked Belgát részegen, deal?!

céges SZÉKLET!!! :O
süti beállítások módosítása