Tegnap Szilvire áldoztam az ebédidőmet. Bár a Fehérvári úti Spuri valami hét percre lehet tőlünk, át kellett kelnem átlóban az egész városon, hogy átvehessem - sosem fogom megérteni a BSI-t, ez már így marad - , de hát Lubics Szilvi, az Lubics Szilvi, szóval átkeltem, átlóztam,…

Úgy kábé kétmilliószor tévedtem el nem egészen 24 km alatt, amiben lehet, hogy jobban elfáradtam, mint a göröngyökben, sziklákban, emelkedőkben (849 méter, 849 MÉTER!!!), lavinákban. Aztán már másodszorra találkoztam az emberrel, aki már az elsőre is a helyzethez túlöltözötten, valami csendes,…

Mit lehet mondani egy városról, ami Mozartot egy marcipános csokigolyóba csomagolta?   Ennek a golyónak állítólag semmi köze se a marcipánhoz, se Mozarthoz.   Hogy zseniális, például azt. Mi szintúgy gasztronómiába tömörítjük nemzeti nagyjaink legjavát, gondoljunk csak Rigó Jancsira, szóval…

Innen már lassan a lazázás jön, 10 nap múlva Salzburg maraton, és így is valahol 190 km környékén fogom bejezni a hónapot, ami nekem azon kívül, hogy a legtöbb idáig, sok is, főleg, hogy márciusban 81-ig jutottam el, és azelőtt sem voltam önmagam hőse. Ennél többet magamból nem fogok kihozni már…