Nehéz erről írnom, mert amúgy rendesen odavagyok ettől az elmúlt két hónaptól - milyen kettő, már a június sem volt egy hűdefasza hónap - ,de egyszerűen nincs kedvem komolyra húzott, érzelmileg újra belemászós szarságokat írni, ott is hagytam a faszba az előző, félkész posztot.
Két legnagyobb…
nemmaratonman
Tél először
Valamikor november végén.
Amikor végre elég hideg lesz, az pontosan olyan, mint most, ahogy az tetőtér ablakait verik a hótüskék. Idebent barátságos, idebent otthonos, sárga hangulatfények tesznek bánthatatlanná az üvegen túli sötétséggel szemben. Biztonságot zúg a tévé, a hűtő, kényelmet morog a…
A nem meghalás íze
Vasárnap újra Érden Yours Trulyztam, mert tavaly bitang jó volt, mert tavaly volt benne egy komolyabb hősfaktor a -10°C-kal, és mert 12 kilométeren keresztül hol nagyon, hol csak sunyiban, de folyamatosan emelkedik az út.
Idén az újraélesített diétán kívül még a hegymászást akarom bevetni, mint…
Ez az enyém
Pár száz méter van negyvenig. Dani eldobja a kulacsot, ahogy a kocsihoz érünk és nekiindulunk a végének. Valahogy lendületet szerzek, visszasírom a kilométert hat alá. Az út mellé kivágott pörgő, csúszó, forgó kulacs képe a fejemben marad - letettünk mindent, innen már csak menni kell.
Soha nem…